A projekt

Projektünket 2020. szeptember 1 – 2023. augusztus 31. között valósítottuk meg.

A projekt indokoltságát a következő tényezők támasztják alá:

  • Az Európai Unió célkitűzései között központi szerepet játszik az ifjúsági  munkanélküliség szintjének csökkentése és a munkanélküliség hatásainak enyhítése. Az EUROSTAT (2018-as) adatai szerint a NEET-fiatalok aránya – Magyarország kivételével – a partnerországokban magasabb, mint az európai átlag. Általánosságban a NEET-fiatalokra jellemző az alacsony iskolai végzettség, a szegénység, és a szegénység generációk közötti átörökítése miatt kedvezőtlen viselkedésminták, elsősorban a helyzet megváltoztatásához szükséges motiváció hiánya.
  • A fiatalok különösen ki vannak téve az online zaklatás minden formájának. Egyes kockázati tényezők növelik a zaklatás valószínűségét (az elkövetők gyakran egyben áldozatok is). A társadalmilag kirekesztett, alulképzett csoportok tagjai, vagy akik „mások”, sokkal inkább veszélyeztetettebbek, mint a társaik. Mindemellett az online zaklatást gyakran a valós térben zajló agresszió és bántalmazás kíséri.
  • A NEET-fiatalok az olyan rendszeres tevékenységek  hiányában, mint a munka és a tanulás, több időt töltenek a kibertérben, és gyakrabban válnak zaklatás, emberkereskedelem vagy szexuális kizsákmányolás áldozatává. 

 

A projekt fő célja volt, hogy hozzájáruljunk a zaklatás megelőzéséhez és a következmények enyíhtéséhez, akár a   NEET-fiatalok körében történik, akár rájuk irányul. Ezért hozzá kívánunk járulni a „segítők” –  felnőttoktatók, tanárok,  szociális munkások és más szolgáltatók –  eszköztárának bővítéséhez, hogy segítséget nyújtsunk a jelenség felismerésérésében, a zaklatás szereplőinek támogatásában, a zaklatók viselkedési mintáinak átalakításában, és a passzív szemtanúk aktivizálásábna, .

A projekt közvetlen célcsoportját a felnőttoktatók, oktatók, szociális munkások és a segítő szakmák egyéb képviselői, közvetett célcsoportját pedig a NEET fiatalok alkotják.

A projekt első szakaszában megvalósult kutatás a háttérinformációk szisztematikus átvilágítására összpontosított. A zaklatásról több tanulmány is megjelent, de elsősorban pszichológiai és gyermekvédelmi szempontból, és sokkal kevesebb ismeret gyűlt össze a társadalmi-gazdasági tényezőkről, amelyek a NEET-fiatalok szempontjából döntő fontosságúak lehetnek.

A segítők számára egy digitális kézikönyv is készült, amely többek között a zaklatásról, a különböző közösségi médiaplatformokról, a digitális kompetenciákról, az innovatív oktatási módszerekről stb. tartalmaz információkat. 

Részben oktatási céllal, részben pedig azért, hogy helyet adjon a szereplők közötti különböző interakcióknak, egy képzési platform került kialakításra. Itt érhető el az a tananyag, amelyet a segítők számára fejlesztettünk, s amely egyénileg, de a későbbiekben akkreditált képzés formájában is elérhető lesz. A platformon a tagok megoszthatják kérdéseiket, dilemmáikat,  problémáikat és a legjobb gyakorlatokat; a fiatalok segítséget kérhetnek, ha bántalmazást tapasztalnak.

Végül, de nem utolsósorban pedig egy online játékot készítettünk a NEET-fiatalok számára, amellyel megismerhetik a bullying jelenségét, az elkerülés és a közbelépés mődjait, valamint azt is, hogyan használhatják hatékonyabban céljaik eléréséhez az internetet. A játék hasznos lehet a segítők számára is,oktatási célokra használhatják fel.   

GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK

A képzést online formában 2024-ben meghirdetjük szakemberek számára, de a tananyag önállóan is elsajáthatítható a regisztráció után.

A projekt az Európai Unió támogatásval valósult meg, ezért a projekt keretében létrejött termékek mindneki számára ingyenesen elérhetők. A kézikönyv és mellékletei letölthetők a honlapunkról. 

Igen. A játékkal letöltés után mindenki játszhat. Javasoljuk azonban használatát hozzáértő felügyelete mellett, vagy erre a célra  szervezett foglalkozásokon, hogy a felmerülő kérdéseket megbeszélhessék az érintettekkel. 

Angol, magyar, horvát, olasz és görög. 

Igen, várunk további jó gyakorlat-leírásokat, örömmel bemutatjuk őket. A közzétett jó gyakorlatokkal azonos szerkezetben  várjuk javaslataikat a konszenzusbp@konszenzus.org címre. 

Mindenkinek, aki kapcsolatba kerül NEET-fiatalokkal, a bullying elkövetőivel, vagy áldozataival. Például:

 

  • a gyermekvédelemben dolgozó szakemberek, mint a gondozók, a szociális munkások, a gyermekvédelmi gyámok, a pártfogó felügyelők, stb.;
  • a gyámhivatalok munkatársai;
  • az egészségügyben dolgozók: ápolók, háziorvosok, védőnők, szakorvosok, stb.;
  • az iskolán kívül a fiatalokkal kapcsolatba kerülő tanárok, például óvodában, fiatal szülőkkel Biztos Kezdet Gyerekházakban, vagy bölcsődékben, stb.;
  • munkaügyi tanácsadók (a munkaügyi szervezet munkatársai;
  • drogprevenciós programok munkatársai és más függőségekkel foglalkozó szervezetek képviselői);
  • hátrányos helyzetű embereket támogató nonprofit szervezetek munkatársai;
  • ifjúsági tanácsadók.

A  NEET rövidítés az angol Not in Education, Employment, or Training szavak rövidítéséből származik. Ez a fogalom azokra a 16-29 éves  munkanélküli (munkanélküli és munkát kereső vagy a munkaerő-piaci szolgáltatásoknál nem regisztrált) személyekre vonatkozik, akik nem dolgoznak és nem vesznek részt iskolai vagy munkához kapcsolódó képzésben.

Kutatások eredményei és a NEET fiatalokkal dolgozó szakemberek tapasztalatai alapján a NEET státusszal kapcsolatos legfontosabb kockázati tényezők a következők:

  • korai iskolaelhagyás, különösen a lemorzsolódás,
  • alacsony iskolai végzettség,
  • szakma hiánya vagy olyan szakképzettség, ami nehezen hasznosítható a munkaerőpiacon,
  • alacsony iskolai végzettségű szülők,
  • szegény, olykor többgenerációs munkanélküli családokban nevelkedés,
  • szegényes életkörülmények,
  • elvált szülők,
  • állami gondoskodásból (intézeti létből) kikerülés,
  • fogyatékosság,
  • bevándorlói háttér,
  • távoli elmaradott, rossz közlekedési és munkalehetőséggel rendelkező területen lévő lakóhely,
  • fiatalon szülővé válás,
  • fiatalon egy családtag gondozási kötelezettsége,
  • a közpolitika elégtelen működése (elégtelen lehetőség a továbbképzés valamely formájába történő bekapcsolódásra, az aktív munkaerőpiaci eszközök igénybe vételére irányuló ösztönzők hiánya stb.), 
  • önbizalomhiány,
  • pszichés és/vagy mentális egészségi problémák, betegségek,
  • függőségek.