A projekt
Projektünket 2020. szeptember 1 – 2023. augusztus 31. között valósítottuk meg.
A projekt indokoltságát a következő tényezők támasztják alá:
- Az Európai Unió célkitűzései között központi szerepet játszik az ifjúsági munkanélküliség szintjének csökkentése és a munkanélküliség hatásainak enyhítése. Az EUROSTAT (2018-as) adatai szerint a NEET-fiatalok aránya – Magyarország kivételével – a partnerországokban magasabb, mint az európai átlag. Általánosságban a NEET-fiatalokra jellemző az alacsony iskolai végzettség, a szegénység, és a szegénység generációk közötti átörökítése miatt kedvezőtlen viselkedésminták, elsősorban a helyzet megváltoztatásához szükséges motiváció hiánya.
- A fiatalok különösen ki vannak téve az online zaklatás minden formájának. Egyes kockázati tényezők növelik a zaklatás valószínűségét (az elkövetők gyakran egyben áldozatok is). A társadalmilag kirekesztett, alulképzett csoportok tagjai, vagy akik „mások”, sokkal inkább veszélyeztetettebbek, mint a társaik. Mindemellett az online zaklatást gyakran a valós térben zajló agresszió és bántalmazás kíséri.
- A NEET-fiatalok az olyan rendszeres tevékenységek hiányában, mint a munka és a tanulás, több időt töltenek a kibertérben, és gyakrabban válnak zaklatás, emberkereskedelem vagy szexuális kizsákmányolás áldozatává.
A projekt fő célja volt, hogy hozzájáruljunk a zaklatás megelőzéséhez és a következmények enyíhtéséhez, akár a NEET-fiatalok körében történik, akár rájuk irányul. Ezért hozzá kívánunk járulni a „segítők” – felnőttoktatók, tanárok, szociális munkások és más szolgáltatók – eszköztárának bővítéséhez, hogy segítséget nyújtsunk a jelenség felismerésérésében, a zaklatás szereplőinek támogatásában, a zaklatók viselkedési mintáinak átalakításában, és a passzív szemtanúk aktivizálásábna, .
A projekt közvetlen célcsoportját a felnőttoktatók, oktatók, szociális munkások és a segítő szakmák egyéb képviselői, közvetett célcsoportját pedig a NEET fiatalok alkotják.
A projekt első szakaszában megvalósult kutatás a háttérinformációk szisztematikus átvilágítására összpontosított. A zaklatásról több tanulmány is megjelent, de elsősorban pszichológiai és gyermekvédelmi szempontból, és sokkal kevesebb ismeret gyűlt össze a társadalmi-gazdasági tényezőkről, amelyek a NEET-fiatalok szempontjából döntő fontosságúak lehetnek.
A segítők számára egy digitális kézikönyv is készült, amely többek között a zaklatásról, a különböző közösségi médiaplatformokról, a digitális kompetenciákról, az innovatív oktatási módszerekről stb. tartalmaz információkat.
Részben oktatási céllal, részben pedig azért, hogy helyet adjon a szereplők közötti különböző interakcióknak, egy képzési platform került kialakításra. Itt érhető el az a tananyag, amelyet a segítők számára fejlesztettünk, s amely egyénileg, de a későbbiekben akkreditált képzés formájában is elérhető lesz. A platformon a tagok megoszthatják kérdéseiket, dilemmáikat, problémáikat és a legjobb gyakorlatokat; a fiatalok segítséget kérhetnek, ha bántalmazást tapasztalnak.
Végül, de nem utolsósorban pedig egy online játékot készítettünk a NEET-fiatalok számára, amellyel megismerhetik a bullying jelenségét, az elkerülés és a közbelépés mődjait, valamint azt is, hogyan használhatják hatékonyabban céljaik eléréséhez az internetet. A játék hasznos lehet a segítők számára is,oktatási célokra használhatják fel.
GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK
A képzést online formában 2024-ben meghirdetjük szakemberek számára, de a tananyag önállóan is elsajáthatítható a regisztráció után.
A projekt az Európai Unió támogatásval valósult meg, ezért a projekt keretében létrejött termékek mindneki számára ingyenesen elérhetők. A kézikönyv és mellékletei letölthetők a honlapunkról.
Igen. A játékkal letöltés után mindenki játszhat. Javasoljuk azonban használatát hozzáértő felügyelete mellett, vagy erre a célra szervezett foglalkozásokon, hogy a felmerülő kérdéseket megbeszélhessék az érintettekkel.
Angol, magyar, horvát, olasz és görög.
Igen, várunk további jó gyakorlat-leírásokat, örömmel bemutatjuk őket. A közzétett jó gyakorlatokkal azonos szerkezetben várjuk javaslataikat a konszenzusbp@konszenzus.org címre.
Mindenkinek, aki kapcsolatba kerül NEET-fiatalokkal, a bullying elkövetőivel, vagy áldozataival. Például:
- a gyermekvédelemben dolgozó szakemberek, mint a gondozók, a szociális munkások, a gyermekvédelmi gyámok, a pártfogó felügyelők, stb.;
- a gyámhivatalok munkatársai;
- az egészségügyben dolgozók: ápolók, háziorvosok, védőnők, szakorvosok, stb.;
- az iskolán kívül a fiatalokkal kapcsolatba kerülő tanárok, például óvodában, fiatal szülőkkel Biztos Kezdet Gyerekházakban, vagy bölcsődékben, stb.;
- munkaügyi tanácsadók (a munkaügyi szervezet munkatársai;
- drogprevenciós programok munkatársai és más függőségekkel foglalkozó szervezetek képviselői);
- hátrányos helyzetű embereket támogató nonprofit szervezetek munkatársai;
- ifjúsági tanácsadók.
A NEET rövidítés az angol Not in Education, Employment, or Training szavak rövidítéséből származik. Ez a fogalom azokra a 16-29 éves munkanélküli (munkanélküli és munkát kereső vagy a munkaerő-piaci szolgáltatásoknál nem regisztrált) személyekre vonatkozik, akik nem dolgoznak és nem vesznek részt iskolai vagy munkához kapcsolódó képzésben.
Kutatások eredményei és a NEET fiatalokkal dolgozó szakemberek tapasztalatai alapján a NEET státusszal kapcsolatos legfontosabb kockázati tényezők a következők:
- korai iskolaelhagyás, különösen a lemorzsolódás,
- alacsony iskolai végzettség,
- szakma hiánya vagy olyan szakképzettség, ami nehezen hasznosítható a munkaerőpiacon,
- alacsony iskolai végzettségű szülők,
- szegény, olykor többgenerációs munkanélküli családokban nevelkedés,
- szegényes életkörülmények,
- elvált szülők,
- állami gondoskodásból (intézeti létből) kikerülés,
- fogyatékosság,
- bevándorlói háttér,
- távoli elmaradott, rossz közlekedési és munkalehetőséggel rendelkező területen lévő lakóhely,
- fiatalon szülővé válás,
- fiatalon egy családtag gondozási kötelezettsége,
- a közpolitika elégtelen működése (elégtelen lehetőség a továbbképzés valamely formájába történő bekapcsolódásra, az aktív munkaerőpiaci eszközök igénybe vételére irányuló ösztönzők hiánya stb.),
- önbizalomhiány,
- pszichés és/vagy mentális egészségi problémák, betegségek,
- függőségek.